Szerezzünk barátokat!
A Boldogság egyik alapköve az emberi kapcsolatok, a barátság, és a család, ha ez megvan, akkor az élet is könnyebb, mert van kivel megosztanunk örömünk, bánatunk. A Barátok, rokonok azért is kellemnek az életben, mert egy ember nem érthet mindenhez, de az ismerősei körében biztos talál olyat, aki tud neki segíteni, és ez a kölcsönös segítség is egy erős összetartó kapocs lehet két ember között. Sok olyan szabadidős tevékenység van, ami több embert igényel, és jó érzés, ha van kivel elmenni teniszezni, billiárdozni, strandolni vagy csak egyszerűen teázgatni és beszélgetni, ha nem lennének barátaink magányosak és gyengébbek lennénk, a közösség tesz minket erőssé, az ad nekünk gyökeret, hogy tartozunk valahova hogy fontosak vagyunk számukra, és a közösség tagjai védelmezik egymást és segítséget nyújtanak ha kell.
A hobbitok családszerető és nagyon barátságos nép. Településeik gyakran kiterjedtek, s nagy, népes családok alkotják. Becsületesek, bátrak, hűségesek, illedelmesek, nyugodtak nagylelkűek, vendégszeretők, olyan békések, hogy többségük be sem zárja az ajtót éjszakára, és a „Megyében még soha hobbit nem ölt hobbitot szándékosan.” Olyan jól felépített, fegyelmezett és kölcsönösen segítőkész nép, hogy sohasem volt szükségük többre egy névleges kormánynál és rendőri erőknél. Voltak megyeőrök, de munkájuk nem volt több, ahogy a Kisluk Rigó mondja, mint hogy „bejárhattam az országot, be-be nézhettem akárkihez, hallottam, hogy mi újság, s tudtam, hol mérnek jó sert.”
A hobbitok legfeltűnőbb tulajdonsága a barátságra való figyelemre méltó hajlamuk. Elrond tanácsában Samu, Tufa és Pippin ragaszkodnak ahhoz, hogy elkísérhessék Frodót a küldetésre, még ha nincsenek is tudatában a nyilvánvaló veszélyeknek. amikor a szövetséget megtámadják az orkok Parth Galennél, Frodó úgy dönt, egyedül megy tovább, mert meg akarja kímélni barátait a szinte biztos kínoktól és a haláltól Barad- Dűr börtöneiben. De természetesen Samu megingathatatlan barátsága és odaadása nélkül Frodó küldetése és a szabad népek reményei mind elbuktak volna.
A más emberekhez tartozás fontosságát, a közeli támogató kapcsolatok kialakítását, sok filozófus tartotta fontosnak. Arisztotelész például emberi érdemekről és elégedettségről szóló műve, a Nikomakhoszi etika majdnem ötödét szenteli a barátság fontosságának magyarázatára. A barátság, mondja, elengedhetetlen a boldog és teljes emberi élethez, mert ez köti össze a családokat és a közösségeket, nemes cselekedetekre sarkall, menekvést és vigaszt nyújt, ha szerencsétlenség történik, és a fiatalnak útmutatást, az idősnek segítséget ad. Arisztotelész szemében a barátság „a rajtunk kívül lévő javak közt nyilván a legfontosabb”, „barátok nélkül senkinek sem lehet kedves az élete, még ha minden egyéb jóban része van is.”
Arisztotelész éleslátását a szoros kapcsolatokat illetően erősen támogatják a kortárs szociálpszichológiában. A kutatások azt mutatják, hogy az emberek bizalmas, támogató kapcsolatokkal boldogabbak és egészségesebbek, mint azok, akik hiányt szenvednek ezekben. E tanulmányok például azt mutatják, hogy:
- A legboldogabb egyetemi hallgatók azok, akik elégedettek a szerelmi életükkel
- akik örömüket lelik a szoros kapcsolatokban, könnyebben megbíróznak az olyan, különböző megpróbáltatásokkal, mint a gyász, a munka elvesztése, vagy a betegség
- azok közül a diplomások közül, akik a magas fizetést és a nagy szakmai sikert többre értékelték, mint a barátságot vagy a házasságot, kétszer annyian vallják magukat meglehetősen vagy nagyon boldogtalannak, mint valamikori csoporttársaik
- Az emberek boldogabb életről beszélnek, ha a barátaik és a rokonaik támogatják céljaikat, gyakran kifejezik érdeklődésüket, és biztosítják az illetőket támogatásukról és segítségükről
- a „Mi szükséges a boldogsághoz?” kérdésre a legtöbb ember mindenekelőtt a családi, baráti és szerelmi kapcsolatokat említik.
Semmi kétség, hogy ha egy hobbit Arisztotelész megírta volna saját Nikomakhoszi etikáját, a barátság és a közösség előnyei legalább olyan fontosak lettek volna, mint Arisztotelésznél.
Folyt.köv.
Forrás: Gregory Bassham, Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája c. könyv
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
